Get Adobe Flash player

Keresés

kilato_06

Ki olvas minket

Oldalainkat 26 vendég böngészi

Névnap

Ma 2017. november 20., hétfő, Jolán napja van. Holnap Olivér napja lesz.
uszt_logo_rgb.jpg
mm_logo.jpg
eu_erfa.jpg

Látógatók száma

75293

Uzsa

http://www.uzsa.hu


A megkülönböztető szerepű Szentlélek- előtag a Szentlélek tiszteletére szentelt pálos monostorra utal.
Az Uzsa települési terület déli részén alakult ki e falu, amely 1287-ben osztályban Uzsai Csejkátnak vagy Csankadnak jutott. Csankad után a települést Csankaduzsának nevezték, majd ennek leszármazója a XIV. sz. I. felében élt Csejkát Lőrinc után Lőrincuzsájának. Az előbbi név 1451-ben, az utóbbi 1516-ban tűnik fel, de a század közepe után többé nem fordul elő. Déli fekvéséről Alsóuzsának is nevezik, de ez a neve is csak a XVI. Sz. közepéig ismert. Ebben az időben a birokosáról kapott nevén Hosszútóti Uzsának is emlegetik, mindezeket a névalakokat azonban kiszorítja az 1536-tól ismert Szentlélekuzsája vagy Szentlélek Uzsa név, az itteni, még a nevezett Csejkát Lőrinc által alapított pálos monostorról, melyről 1333-ban értesülünk először. Kétségtelenül megállapítható a birtoklástörténetből, hogy a Csankaduzsa vagy Lőricuzsa birtokosaként még a XV. Sz. II. felében feltűnik a a Hosszútóti család és e birtokosváltozással következett be a régi nevek megszűnése és állandósult a Szentlélekuzsa névforma. Hogyan jutottak a birtokhoz a Hosszútótiak, nem lehetett megállapítani - feltehetően királyi adományból – kétségtelen viszont, hogy a nevezett időtől fogva ők az egyedüli birtokosok egészen a XVII. sz. végéig, amikor a Madocsányiak majd azEsterházyak kezére kerül és az utóbbiak a pusztát devecseri uradalmukhoz csatolják.
Uzsa eredeti, nagy területéből kivált települések közül ez volt a legnagyobb és leghosszabb életű. 1538-ban népe a pálos barátokkal Kecseti Márton veszprémi kanonok fosztogató serege elől Tátika várába menekült. 1564-től alávetett a töröknek. 1572-ben és 1573-ban elfogyott lakossága, csupán 1 menekült nemes lakik a faluban. A XVII. sz. I. felében még lakott hely kevés népességgel, 1635-ben azonban pusztának mondják, többé nem népesül be. A mondott évben eltiltják területe használatától Zalakoppány, Szentgrót és Óhíd települések lakóit. 1698-ban – később is – makkos és gesztenyés erdőit és szántóit az istvándiak használják tized fejében, legelőiért és rétjeiért évi 12 forint bért fizetnek. 1781-ben a prágai jobbágyok használják legelőit – ingyen. 1785-ben 3 urasági malom áll a pusztában a Lesence-patak vizén és 2 erdőőri ház. Feltünteti a megye az 1792. évi térképe. Nagy Lajos szerint 1828-ban 7 házában 57 személy él. 1829-ben már csak 2 malmát jegyzik fel, egyik deszkametsző, a másik lisztes.
1962-ben Uzsabánya külterületi lakott hely, Lesenceistvándhoz tartozik.
Az egykori falu emlékét Szentlélek nevű dűlőnév őrzi Lesenceistvánd határában.

Powered by Phoca Maps