Badacsony, a bor v�rosa

Hogy mikor �ltett�k ezen a t�jon az els? sz?l?t?k�ket? Pontosan nem tudjuk.

Egyes t�rt�nettud�sok szerint m�r az igen fejlett mez?gazdas�ggal rendelkez? kelt�k is m?veltek itt sz?l?t. A hagyom�ny Probus r�mai cs�sz�r nev�hez f?zi a pann�niai, s �gy a badacsonyi sz?l?kult�ra megteremt�s�t is. Probus 276-282 k�z�tt uralkodott, mocsarakat csapoltatott le, utakat �p�tetett, sz?l?ket telep�ttetett. A haz�jukra-annyira eml�keztet? Balaton-felvid�ken megtelepedett r�maiak sz?l?t is m?veltek, ak�rcsak It�li�ban.

A Balaton k�rny�k�nek mez?gazdas�gi saj�toss�gainak vizsg�latakor azonban eg�szen Kr.e. 6000 k�rny�k�re mehet�nk vissza, mikorra m�r a Mezopot�mi�ban megindult robban�sszer? fejl?d�s hat�s�ra gy�keres fordulat k�vetkezett be.

Az �tmeneti K?kor rendk�v�l meleg, csapad�kszeg�ny kl�m�ja k�nyszer�tette a d�lebbi f�ldm?ves kult�r�kat, hogy �szakabbra telep�ljenek. �gy az �j K?korban Kr.e. 3000 k�rny�k�re, el?zm�nyek n�lk�li fejlett, kap�s f�ldm?vel�st �s �llattart�st tal�lunk a Balaton k�rny�k�n.� Ezt az id?szakot k�vet? R�z-�s Bronzkor �n�ll� fejl?d�si szakaszk�nt �kel?d�tt be a t�rs�g t�rt�nelm�be.

A Badacsony k�rny�ki r�g�szeti leletek nagyon sok mindenr?l �rulkodnak, tesznek tan�s�got a r�gm�ltr�l. A leletek nagy r�sz�t ugyan megsemmis�tette az �vsz�zados sz?l?kult�ra, mely r�gen feld�lta a hegyoldal ?skori s�rmez?it. M�gis sz�mottev? az a sorozat, mely a badacsonyi sz�rv�nyos leletekb?l a S�megi M�zeumba ker�lt.

A sz?l?kult�ra megjelen�se az ismert forr�sok alapj�n a r�maiakat megel?zi. A Nyugatr�l h�d�t� �tjukra indult kelt�k, m�s n�ven a gallok, Kr.e. a negyedik sz�zadban a Dun�nt�lt megsz�llva, a Balaton vid�k�n kb. Kr.e. 380-ban jelentek meg.

Badacsony lank�in kelta csontv�zas temet? �rulkodik ottl�t�kr?l. A kutat�k szerint a kelt�k f?k�nt sz?l?t telep�tettek a hegyoldalba, hiszen enn�l alkalmasabb helyet erre a c�lra nem is tal�lhattak volna.

Mikor a Dun�nt�l a R�mai Birodalom tartom�nya lett Pann�nia n�ven, Badacsonyt is �rintette az Aquincumhoz vezet? vagy azt �sszek�t? �t. R�mai �t n�ven m�g ma is megtal�lhat� a nyomvonala. It�liai mint�ra, sorra �p�ltek a vill�k, a nagybirtokosok, keresked?k, tisztvisel?k, gazdas�gi �p�letekkel k�r�lvett h�zai, mediterr�n arcot k�lcs�n�zve a t�jnak. Badacsonyra a f�ldm?vel�ssel �s �llatteny�szt�ssel foglalkoz� uradalmaik villa rustica voltak jellemz?ek.� A hegy l�b�n�l, Tomajon, m�g szint�n felt�r�sra v�r egy ilyen un. villa rustica.

Ismert Domitianus cs�sz�r rendelete, amely a provinci�ban megtiltotta az �jabb telep�t�seket, s?t azt is elrendelte, hogy a megl�v? sz?l?k fel�t puszt�ts�k ki �s gabon�t termesszenek helyette.

Kr.u. 92-ben kihirdetett rendelet oka, hogy a pann�niai borok, �gy a badacsonyi hegyen term? borok rontj�k az it�liai bor versenyk�pess�g�t. Ezt a tilalmat k�t �vsz�zaddal k�s?bb Probus cs�sz�r a sz�v�re hallgatva elt�r�lte, hisz maga is Pann�nia sz�l�tte volt, �s csal�dj�b�l hozta mag�val a sz?l? tisztelet�t.

Pann�nia az 5. sz�zadt�l a n�pek orsz�g�tj�v� v�lt, mozgalmas �lete csak a magyar honfoglal�ssal z�rult le. A Balaton vid�k�t a hunok el?l menek�l? germ�n t�rzsek �z�nl�tt�k el, majd a n�pv�ndorl�s els? hull�mak�nt megjelentek maguk a hunok is. A Hun birodalom buk�sa ut�n r�vid ideig a keleti g�tok� volt a Balaton k�rny�ke, majd k�s?bb a longob�rdok� lett a hatalom. Az ? uralkod�suk sem tartott sok�ig, nagy r�sz�k It�li�ba vonult, �tengedve a ter�letet az �zsiai eredet? h�d�t�knak, az avaroknak. A k�t �s f�l �vsz�zados avar uralomnak a frankok vetettek v�get. Nagy K�roly hadj�rata ut�n a megritkult avar �s szl�v lakoss�ghoz bajorokat �s d�lr?l szl�vokat telep�tettek.

Pann�ni�ban a n�pv�ndorl�s viharos id?szak�ban sem hagytak fel a sz?l?termeszt�ssel. Az egym�st k�vet? h�d�t�k pedig mivel maguk is kedvelt�k a bort, nem puszt�tott�k el a kor�bbr�l �r�k�lt sz?l?kult�r�kat. A honfoglal� magyarok, akik kor�bban is ismert�k �s szerett�k a sz?l?t �s a bort, ezeken a ter�leteken fejlett sz?l?kult�r�t tal�ltak. T�bb sz�zadon kereszt�l a borkezel�s m�g �kori nyomon haladt.

896 t�j�n meg�rkeztek a K�rp�t-medenc�be �rp�d fejedelem vezet�s�vel a t�rzssz�vets�gben �l? magyarok, kit�rve a beseny?k t�mad�sa el?l. �rp�d legel?kel?bb vez�reinek nemzets�gei szereztek hatalmas birtokokat a Balaton vid�k�n. Err?l tan�skodnak k�rny�k�nk�n a L�d, a K�l, a Keszi �sszet�tel? helynevek. Ebben az id?ben a sz�ll�shelyeket a sz�ll�sbirtokos f?emberek nev�vel jel�lt�k. A V�rb�cs�-L�d Nemzets�g a Badacsony d�li lejt?in alak�totta ki egyik t�li sz�ll�s�t. Ennek eml�k�t ?rzi a hajdani L�d falucska neve is, mely Badacsony k�zvetlen szomsz�dja Badacsonyl�bdi nev�ben �l tov�bb. �rdekes, hogy Bulcs� nev�t az �ltala, illet?leg a nemzets�ge �ltal elfoglalt ter�leten nem ?rzi telep�l�s. Apja K�l neve viszont f�nnmaradt, t�bb k�rnyez? telep�l�s is viseli nev�t.

Badacsonytomaj n�vad�ja a Tomaj Nemzets�g, Tanuzoba beseny? vez�rt?l sz�rmaztatja mag�t, aki m�g Taksony fejedelem kor�ban k�lt�z�tt haz�nk ter�let�re. Val�sz�n?leg a fejedelem beseny? rokons�g�hoz tartozott. Tanuzoba fia Urkund (�rk�ny) volt, �s Urkundnak a fia volt Tomaj, az Istv�n kori h?s. Amikor 997-ben Istv�n �llt a t�rzssz�vets�g �l�re, a hatalmukat f�lt? �s a r�gi hithez ragaszkod� nagyurak egy r�sze szembefordult vele �s kirobbantott�k a somogyi Kopp�ny-f�le l�zad�st. A harcban r�sztvev? kabar hadakat Istv�n kabar s�gora vezette, az ugyancsak sz�vets�ges beseny?k �l�n pedig a beseny? rokon Tomaj �llt, aki azt�n szolg�latai�rt a Balaton �szaki partj�n nyerte adom�nyba, t�bbek k�zt a mai Badacsonytomaj ter�let�t. Tomaj helyn�v teh�t puszta szem�ly, illetve nemzets�gn�vb?l keletkezett. A telep�l�s�nk nev�nek el?tagjak�nt szerepl? Badacsony hegyn�v eredete mindm�ig tiszt�zatlan. Az els? �r�sos eml�kek a hegy nev�nek eml�t�s�vel.Egy 1263-ban kelt oklev�len, melyet II. P�l veszpr�mi p�sp�k IV. Orb�n p�pa utas�t�s�ra a remete k�z�ss�gek k�r�ben tett vizit�ci�ja sor�n tapasztaltakr�l �s elv�gzett munk�j�r�l sz�l, m�r neves�ti a Badacsony nevet, az akkori �r�s forma szerint: :Bodochun" Teh�t m�r 1263-b�l van �r�sos eml�k. Ez az oklev�l min?s�thet? a P�losok anyak�nyvi kivonat�nak. Orsz�gos h�r?v� azonban csak a 18. �s a 19. sz�zadban v�lt, f?leg Kisfaludy S�ndor k�lt�szete r�v�n. Sok sz�llal k�t?dik a t�jhoz, m?v�szet�b?l v�g n�lk�l lehetne id�zni Badacsony dics�ret�t. Gondoljunk csak a mindm�ig legh�resebb Kisfaludy S�ndor �s Szegedi R�za nev�t?l elv�laszthatatlan 1795-�s badacsonyi sz�retre, amelyet Kisfaludy k�lt�szete tett ismertt� az eg�sz orsz�gban. Ezen a sz�reten bontakozott ki kett?j�k szerelme, amelyb?l megsz�letett Badacsony k�lt�szete �s sz�nes mesevil�ga. Badacsonyt �s az itteni sz�reteket nemes birtokosaink hozt�k divatba a 18. 19 sz�zad fordul�j�n. Sz?l?ikben d�szes pr�sh�zakat �p�tettek �s h�rnev�k �regb�t�s�re f�nyes mulats�gos sz�reteket rendeztek. Az akkori t�rsadalmi �lethez hozz�tartozott a badacsonyi sz�reten val� r�szv�tel is. Nem v�letlen, hogy 1846. �prilis 4-�n a Balaton G?zhaj�z�si T�rsas�g az �p�l? haj�j�nak a k�t �vvel kor�bban elhunyt k�lt? ir�nti tiszteletb?l a Kisfaludy nevet adta. Az 1848-as forradalom idej�n a Badacsonytomajr�l bevonul� honv�dek is a Kisfaludyn utaztak Keszthelyre a hadkieg�sz�t?h�z. A telep�l�s l�talapja �vsz�zadokon �t a sz?l? volt, valamilyen form�ban szinte mindenki ebb?l �lt. A rendes gyakorlat az volt, hogy a f�ldes�r a tulajdon�ban l�v? sz?l?t haszonb�rbe adta jobb�gyainak, melyek ut�n a tulajdonjog elismer�s��l hegyv�mot fizettek. A badacsonyi sz?l?hegyen az uras�gi �s ad�k�teles jobb�gyi sz?l?k mellett voltak un. szabad, illetve nemesi sz?l?k is, amelyek a komporcion�tus birtokosok tulajdon�t k�pezt�k. A k�rny�kbeli nemesek k�z�l sz�mosan szereztek szabad sz?l?ket a hegyen. Ranolder J�nos veszpr�mi p�sp�k nagy csod�l�ja volt Badacsonynak. A gy�ny�r? t�jjal val� tal�lkoz�s�t E�tv�s K�roly mes�li el Balatoni utaz�s c�m? k�nyv�ben.

�Egyszer b�rma k�r�ton Badacsony vid�k�re is ell�togatott. Felment a hegy tetej�re, s k�r�lment a hegy v�ll�n is. Egy helyen a bazalttornyok alatt, az oml�st�l nem messze meg�llott �s k�r�ln�zett. �s am�g k�r�ln�zett: lelke el?tt v�gigvonultak a vil�g legszebb t�jk�pei: �s l�tta azt, hogy valamennyin�l szebb ez a vid�k, amelyet ? most l�t, s az a pont, ahol ? most �ll. Lelk�t magasztos �rzelem t�lt�tte el, �s nagy gondolat fogamzott meg agy�ban. Mag�hoz intette uradalm�nak korm�nyz�j�t.

�A mi orsz�gunk a legszebb orsz�g, s ez a hely, ahol �llunk, a vil�g leggy�ny�r?bb vid�ke. Ide �p�tsetek nekem lak�h�zat, s f�l�ttem, a bazalttorony tetej�re emeljetek egy �ri�si keresztet a mi �dv�z�t?nk eml�kezet�re. �s vegy�tek meg nekem az elpusztult sz?l?ket, �s tan�ts�tok meg az embereket az okos sz?l?m?vel�sre. Egykor az idegen nemzetek utaz�i ezren �s sz�zezren j�nnek ide, majd, hogy amikor m�r minden sz�pet l�ttak, minden sz�ps�get itt egy�tt l�ssanak.�

Badacsony irodalmi �s m?v�szeti hagyom�nyai sz�nes t�rh�zzal b�rnak. Sok m?v�szt ihletett meg a t�j p�ratlan sz�ps�ge, a dolgoz� emberek hangulata. Csak a legismertebb m?v�szeket eml�tve: Keresztury Dezs?, a Nyugat nemzed�k�hez tartoz� kifinomult st�lus�, sokoldal� �r�, k�lt?, m?ford�t�, irodalomt�rt�n�sz. Munk�ss�g�t befoly�solta sz�lei badacsonyi sz?l?sh�z�ban elt�lt�tt hossz� ny�ri hetek hangulata. Itt v�llalt sorsk�z�ss�get Egry J�zseffel, akinek ? hozta a Kossuth D�jat is. Egry J�zsef 1928-ban k�lt�z�tt v�glegesen Badacsonyba, akinek munk�ss�g�ra, festm�nyeire m�lt�n vagyunk b�szk�k. Nem t�lz�s azt �ll�tani, hogy n�la t�bb aspektusban, napszakban senki nem festette meg a Balatont. A term�szet �s az ember �r�k viszonya, egy�v� tartoz�sa, egym�ssal szemben�ll�sa, ez volt Egry m?v�szet�nek f? probl�m�ja.� K�pei ma is sok turist�t vonzanak Balaton parti m?terem lak�s�ba.

V�g n�lk�l lehetne sorolni az �r�kat, k�lt?ket, kiket a Balaton �s Badacsony p�ratlan sz�ps�ge megig�zett. Jankovich Ferenc, Tam�s Istv�n, Bert�nyi Iv�n, Liss�k Gy�rgy, Pauler Gyula, Herczeg Ferenc. T�rs�g�nk ma �l? legnagyobb alakja Udvardi Erzs�bet Kossuth d�jas fest?m?v�sz. A Balaton sz�ps�g�nek a t� �s a t�j harm�ni�j�nak az �br�zol�sa k�s�rte m?v�szi p�lyafut�s�nak jelent?s szakasz�t. Ma vall�si �s olt�rk�pek fest�s�t v�llalja. Badacsony mind m?v�szet�ben, mind t�rt�nelmi hagyom�nyaiban jelent?s m�ltra tekint vissza. Az id?k folyam�n m�ly gy�keret eresztett. Ezekb?l a gy�kerekb?l t�pl�lkozunk ma is. A Balaton part legfiatalabb v�rosa jelen�t �s j�v?j�t ezekre a t�rt�nelmi hagyom�nyokra �p�ti.

Módosítás: (2015. augusztus 12. szerda, 20:13)