http://www.vigantpetend.hu

Vigánt falut el?ször 1236-ban említi oklevél. Vigánt Árpád-kori birtokosa a veszprémi káptalan. 1338-ban felosztották két birtokos között. A keleti részt kapták a nemesek, amit kés?bb Nemes Vigántként említenek. A nyugati felét a káptalan kapta. Ebb?l lett kés?bb Pór Vigánt, mely kés?bb Petend határába olvadt be. 1672 után lakatlan a falu, az 1750-es években kezdik újra benépesíteni. Ekkor térnek vissza a nemesek is.
Petend neve 1333-ban t?nik fel el?ször. Az egykori hadiút mentén a Bakonyt és a Balaton-felvidéket elválasztó Eger-patak völgyében fekv? település. Petend els? birtokosa a veszprémi káptalan. 1520-tól a Gyulaffy család, kés?bb pedig az Eszterházyak uralják. E családok birtokain virágzó mez?- és erd?gazdálkodás folyt. 1500 és 1700 között többször elnéptelenedik. Az 1700 évek elején újra benépesedik. Petend tiszta jobbágyfalu. Lakossága katolikus, anyaszentegyháza 1751-ben alakult. Az 1760-ban épült katolikus templom építtet?je Eszterházy Károly egri érsek, a család híres építészének, Fellner Jakabnak tervei alapján. A településnek 1750-t?l tanítója van. Határa nagyrészt az el?bb említett Eszterházyaké és Zichy Pálné gr?fn?é.
Legf?bb nevezetessége a katolikus templom, melynek 2010-ben ünneplik a 250. évfordulóját. Erre az évfordulóra gy?jtést szerveznek a templom teljes felújítására. A másik nevezetessége a vigánti haranglán, melyet az 1700-as években az akkor f?leg evangélikusokból álló vigántiak állítottak maguknak. A Vajai-ház is remek szórakozást kínál, hiszen lehet rovásírást tanulni, és a helytörténetbe is bevezetnek. A régi parasztházból kialakított múzeumban több száz éves bútorok is találhatók, melyet f?leg a faluból gy?jtöttek össze. A mostani tulajdonos fejlesztette a házat, és nagyon sok dolgot újított rajta. A fiataloknak nagyszer? szórakozást nyújthat az istálló is. A Tókertben tartják a M?vészetek Völgye vásárát. A Tókert a templom alatt található meg.