http://www.uzsa.hu

A megkülönböztet? szerep? Szentlélek- el?tag a Szentlélek tiszteletére szentelt pálos monostorra utal.
Az Uzsa települési terület déli részén alakult ki e falu, amely 1287-ben osztályban Uzsai Csejkátnak vagy Csankadnak jutott. Csankad után a települést Csankaduzsának nevezték, majd ennek leszármazója a XIV. sz. I. felében élt Csejkát L?rinc után L?rincuzsájának. Az el?bbi név 1451-ben, az utóbbi 1516-ban t?nik fel, de a század közepe után többé nem fordul el?. Déli fekvésér?l Alsóuzsának is nevezik, de ez a neve is csak a XVI. Sz. közepéig ismert. Ebben az id?ben a birokosáról kapott nevén Hosszútóti Uzsának is emlegetik, mindezeket a névalakokat azonban kiszorítja az 1536-tól ismert Szentlélekuzsája vagy Szentlélek Uzsa név, az itteni, még a nevezett Csejkát L?rinc által alapított pálos monostorról, melyr?l 1333-ban értesülünk el?ször. Kétségtelenül megállapítható a birtoklástörténetb?l, hogy a Csankaduzsa vagy L?ricuzsa birtokosaként még a XV. Sz. II. felében felt?nik a a Hosszútóti család és e birtokosváltozással következett be a régi nevek megsz?nése és állandósult a Szentlélekuzsa névforma. Hogyan jutottak a birtokhoz a Hosszútótiak, nem lehetett megállapítani - feltehet?en királyi adományból – kétségtelen viszont, hogy a nevezett id?t?l fogva ?k az egyedüli birtokosok egészen a XVII. sz. végéig, amikor a Madocsányiak majd azEsterházyak kezére kerül és az utóbbiak a pusztát devecseri uradalmukhoz csatolják.
Uzsa eredeti, nagy területéb?l kivált települések közül ez volt a legnagyobb és leghosszabb élet?. 1538-ban népe a pálos barátokkal Kecseti Márton veszprémi kanonok fosztogató serege el?l Tátika várába menekült. 1564-t?l alávetett a töröknek. 1572-ben és 1573-ban elfogyott lakossága, csupán 1 menekült nemes lakik a faluban. A XVII. sz. I. felében még lakott hely kevés népességgel, 1635-ben azonban pusztának mondják, többé nem népesül be. A mondott évben eltiltják területe használatától Zalakoppány, Szentgrót és Óhíd települések lakóit. 1698-ban – kés?bb is – makkos és gesztenyés erd?it és szántóit az istvándiak használják tized fejében, legel?iért és rétjeiért évi 12 forint bért fizetnek. 1781-ben a prágai jobbágyok használják legel?it – ingyen. 1785-ben 3 urasági malom áll a pusztában a Lesence-patak vizén és 2 erd??ri ház. Feltünteti a megye az 1792. évi térképe. Nagy Lajos szerint 1828-ban 7 házában 57 személy él. 1829-ben már csak 2 malmát jegyzik fel, egyik deszkametsz?, a másik lisztes.
1962-ben Uzsabánya külterületi lakott hely, Lesenceistvándhoz tartozik.
Az egykori falu emlékét Szentlélek nev? d?l?név ?rzi Lesenceistvánd határában.