Szigliget

http://www.szigliget.hu

Szigliget, ahogy a neve is sejteti, egy kis sziget, a nyugalom szigete. Nagyon sok m?v�szt ragadott meg meghitts�g�vel a telep�l�s. A rengeteg vers, reg�ny, festm�ny, szobor pr�b�lja visszaadni azt az �lm�nyt, mely az idel�togat�t �ri, kis zegzugos utc�in s�t�lva.
Itt nem �rz?dik a zaklatott vil�g d�b�rg�se, a� nyugalom a term�szet az �r.
R�g�szeti leletek szerint m�r a r�zkorban �s bronzkorban is lakott ter�let volt, �s kelta, r�mai illetve avar s�rleletek is ker�ltek el? Szigligeten. 1121-b?l maradt r�nk a telep�l�s els? �r�sos eml�t�se az alm�di monostor alap�t�level�ben. A ma is l�that�, k�z�pkorban �p�lt �p�tm�nyek k�z�l az Avasi-torony templomroma a kor�bbi, a v�r �p�t�s�t 1260-ban kezdt�k el a pannonhalmi benc�sek. A k�sz v�rat 1262-ben visszavette IV. B�la, �s ett?l kezdve sok tulajdonos kez�n volt az er?d�tm�ny. Fontos kiemelni a M�riczhidai csal�dot, aki a 14. sz�zad k�zep�t?l az 1440-es �vekig birtokolt�k Szigligetet, alattuk �p�lt ki a v�r nagy r�sze. K�s?bb a gazdag �jlaki csal�dhoz ker�lt Szigliget. Erre az id?re tehet?, hogy a falu a v�r al� k�lt�z�tt, �s kezdett kialakulni az �falu mai szerkezete. A v�r 1526-ben ker�lt a Lengyel csal�d kez�re, akik azonban nem sok�ig tudt�k megtartani, mert az 1530-as �vekben T�r�k B�lint vette birtok�ba. De�kja, Martonfalvay Imre a kor harc�szati ig�nyeinek megfelel?en �p�tette �t a v�rat. Az 1540-es �vekben azt�n a Dun�nt�l egyik nagy fenegyereke, Palonai Magyar B�lint a v�rkapit�ny, aki 30 �vig sikerrel harcolt az egyre n�vekv? t�r�k vesz�llyel egyszerre v�delmezve Szigligetet �s Fony�dot. Hal�la ut�n visszasz�ll a Lengyel csal�dra, akik eg�sz a 17. sz�zad v�g�n elindult pusztul�s�ig birtokolj�k a v�rat. A 18. sz�zadban a t�r�k fenyeget�s elm�lt�val Szigliget a fejl?d�s �tj�ra l�pett, a mez?gazdas�gb�l �l? lakoss�g a v�r k�veib?l �p�tette fel a falut. A sz�zad v�g�n a telep�l�st �vez? mocsarakat is lecsapolt�k, teret adva a n�vekv? n�pess�g ig�nyeinek. A Lengyel csal�d 1814-ig birtokolta a falut, majd ter�let�n t�bb tulajdonos jelent meg, k�zt�k a Puteani �s az Inkey csal�dok. 1912-ben azt�n az Esterh�zy csal�d gr�fi �ga v�s�rolta meg a telep�l�s nagy r�sz�t, a r�luk elnevezett kast�ly �s pince ?rzi harminc�ves itt-tart�zkod�sukat. Szigliget 1945 ut�n egyszerre volt mez?gazdas�gb�l (f?leg sz?l?termeszt�sb?l) �l? falu �s �d�l?hely, a 1990-es �vek �ta pedig f? profilj�v� az idegenforgalom v�lt. M?eml�keivel, strandj�val, kik�t?j�vel, csod�latos term�szeti k�rnyezet�vel a Balaton-part egyik legkedveltebb �d�l?helye Szigliget.
Esterh�zy Kast�ly Irodalmi Alkot�h�z
A kast�ly legkor�bbi form�j�ban, k�s? barokk st�lusban 1780 t�j�n �p�lhetett a Lengyel csal�d r�sz�re. 1815-ben �t�p�tett�k klasszicista st�lusban, ekkor m�r �j tulajdonosa, b�r� Puteani G�za parancs�ra. Az �p�let v�gleges, neoklasszicista st�lus�t 1912 ut�n nyerte el, amikor gr�f Esterh�zy P�l v�s�rolta meg �s b?v�tette mai form�j�ra. Hal�la ut�n, 1945-ig �zvegye birtokolta. A kast�ly 1952 �ta, B�l�ni Gy�rgy Kossuth d�jas �r�, publicista kezdem�nyez�se nyom�n irodalmi alkot�h�zk�nt m?k�dik, jelenleg a Magyar Alkot�m?v�szeti K�zalap�tv�ny kezel�s�ben. Megnyit�s�t�l a magyar irodalom sz�mos, kiemelked? egy�nis�g�nek volt kedvelt alkot� �s pihen?helye. �rk�ny Istv�n, Zelk Zolt�n, Kass�k Lajos, Nemes Nagy �gnes, Kolozsv�ri Grandpierre Emil, Szab� Magda, Kert�sz Imre, Nagy L�szl�, Vas Istv�n, Tatay S�ndor, Palotai Boris, Pilinszky J�nos, T�m�r Gy�rgy, N�meth L�szl�, Fekete Istv�n, L�z�r Ervin, Somly� Gy�rgy, We�res S�ndor, K�rolyi Amy, D�ry Tibor, Bella Istv�n, F�st Mil�n, G�ncz �rp�d t�lt�tt r�videbb-hosszabb id?t falai k�zt. Napjainkban is olyan jelent?s szem�lyis�gek l�togatj�k, mint Gergely �gnes, �gh Istv�n, Marsall L�szl�, Esterh�zy P�ter, Garaczi L�szl�, H�y J�nos, K�ntor P�ter, Radn�ti S�ndor, B�k�s P�l, Makk K�roly, V�mos Mikl�s, Csapl�r Vilmos, Szemz? Tibor, Dobai P�ter. Az ifjabb �r�-k�lt? nemzed�kb?l Varr� D�niel, Harcos B�lint, valamint a J�zsef Attila K�r ny�ri t�bora keret�ben ide l�togat� t�bb mint sz�z fiatal �r�-k�lt?, m?ford�t�. Az irodalm�rokon t�l, az 1970-es �vekt?l egyre t�bb fest?, szobr�sz, iparm?v�sz, fot�m?v�sz, zeneszerz? is l�togatja az alkot�h�zat. 29 db vend�gszob�j�val, 10 000 k�tetes k�nyvt�r�val, saj�t konyh�j�val, �tterm�vel, teraszaival, kil�t� torny�val, k�z�ss�gi helyis�geivel, term�szetv�delmi oltalom alatt �ll� parkj�val v�rja vend�geit.

�v�r

Nem sokan tudj�k, hogy a hegyesnek l�tsz� Kir�lyn� szokny�j�n egy v�r alapfalai rejt?znek a f�ldben �s a bokrok k�z�tt. A strand f�l� magasod� domb magass�ga 182 m. Az 1956 �prilis�ban v�gzett kisebb r�g�szeti felt�r�sok ut�n ismert� v�lt egy v�rrom alaprajzi elrendez�se. Egy t�glalap alak�, 12x25 m alapter�let? �p�tm�nyhez d�lr?l egy 6x7 m-es torony alapfalai csatlakoztak. Az 1,7-2m�ter vastags�g� falak k�ls? �s bels? fals�kjait nagym�ret? faragott k�vekb?l alak�tott�k ki. Az �p�tm�ny kor�t a r�vid ideig tart� �sat�s alkalm�val el?ker�lt n�h�ny jellegtelen ed�nyt�red�k alapj�n nem lehetett meghat�rozni. A faragott k�vekb?l k�vetkeztetnek arra, hogy egy r�mai ?rtorony alapjai. A r�maiak k�r�lbel�l 400 �vig uralkodtak Pann�ni�ban, egyik legfontosabb hadi�tjuk - a Savaria �s Sopianae k�z�tti -, ezen a t�jon vezetett, annak v�delm�re �p�thett�k hatalmas quaderk�vekb?l ezt a kis v�rat is. A honfoglal� magyarok m�g itt tal�lt�k a megromlott falakat s k�s?bb, mikor meg�p�lt az �j v�r, kapta az �v�r nevet. A hegy m�sik neve: �reghegy arra utal, hogy itt voltak a falu legr�gebbi sz?l?�ltetv�nyei. Minden val�sz�n?s�g szerint a sz?l?m?vel�st is r�maiak honos�tott�k meg ezen a vid�ken is, �pp �gy, mint ahogy az ideval� lakosoknak hal�szati szenved�lye is abb�l az id?b?l sz�rmaz� ?si �r�ks�g, hiszen a pontyoz�sra haszn�lt s kezel�s�ben rendk�v�li �gyess�get k�v�n� szigony is teljesen azonos a r�mai Neptun szobrok h�rom�g� vill�j�val.
M�s feltev�sek szerint az �v�rat az Atyusz �nemzets�g emeltette a 12-13. sz�zadban. Az is lehet, hogy igaza van annak a helyi hagyom�nynak, mely szerint a v�r sohasem �p�lt fel. Amint nappal felfalaztak az �jjel mindig led?lt. A v�r Somogyban lak� gazd�ja azt�n a sikertelen k�s�rletek ut�n le is mondott a v�r fel�p�t�s�r?l. �gy sz�l hagyom�ny, amelyr?l egyszer az is kider�lhet, hogy nem a n�p ajk�n sz�letett eg�szen, hanem csak a val�s magot sz�nezt�k ki k�s?bb. A leletek csaknem teljes hi�nya, a �lepusztult� falak viszonylagosan azonos szintje felveti ennek lehet?s�g�t is.
Egy �jabb verzi� szerint elk�pzelhet?, hogy ez volt az a �kast�lka� a Balaton k�zel�ben, amelyet egy 1647-ben �rt lev�l szerint Lengyel G�sp�r, a szigligeti v�r ura �s kapit�nya saj�t k�lts�g�n akart fel�p�ttetni. A v�r sohasem �p�lt fel.
Ha viszont abb�l indulunk ki, hogy valakinek valamilyen form�ban m�gis siker�lt a r�mai kori maradv�nyokra egy kis v�rat fel�p�teni, akkor val�sz�n?nek t?nik az a verzi�, hogy 1616-ban az itt �llom�soz� Bak�ts S�ndor /a nasz�dos haj�had kapit�nya /, leg�nys�ge az �v�r akkor m�g haszn�lhat� �llapotban l�v? kis v�r�t lakt�k.
A leg�jabb, 2003-as �sat�sok sajnos ism�t nem tudt�k egy�rtelm?en meg�llap�tani a v�r �p�t?j�nek a kil�t�t, illetve kor�t.
Am�g nem ker�l el? egy�rtelm? �r�sos vagy m�s t�rgyi bizony�t�k, addig nem lehet konkr�tumot megfogalmazni az �v�r t�rt�net�r?l, �gy azt�n az �p�tm�ny tov�bbra is ?rzi a titkait.

Szigligeti V�r
A tat�rj�r�s ut�n IV. B�la a Balaton egyik sziget�t (Szigligetet) a pannonhalmi ap�ts�gnak adta, hogy ott k?v�rat �p�tsen. Favus ap�t k�t �v alatt a v�rat fel is �p�ttette, amely annyira megtetszett a kir�lynak, hogy az 1262-ben a nyitrai Debr�te a somogyi Alma �s a zalai Bak birtokok�rt elcser�lte. Ett?l kezdve, mint kir�lyi v�rat a Pok nemzets�ghez tartoz� M�riczhidai csal�dra b�zta. 1300-ban kezdett a v�r alatt, a mai falu hely�n egy �j telep�l�s kialakulni, melyet a 15. sz�zad elej�n �jfalunak vagy Szigligetnek neveztek. A M�riczhidai csal�d ezut�n m�g mintegy sz�z �vig birtokos Szigligeten, �s feltehet?en ebben az id?ben ker�lhetett sor a v�r jelent?sebb b?v�t�s�re. A M�riczhidaiak 1424-ben k�lcs�n�s �r�k�s�d�si szerz?d�st k�t�ttek a Laczk csal�ddal, �s b�r a csal�d nem halt ki, I. Ul�szl� Szigligetet 1441-ben a Laczk csal�ddal rokon N�mai Kolos Jeromosnak adom�nyozta.
�jlaky Lorinc hal�la ut�n 1521-ben a M�riczhidaiakkal rokons�gban �ll� t�ti Lengyel csal�d szerezte meg a v�rat. A moh�csi csata ut�n I. Ferdin�nd a Szapolyai J�noshoz csatlakoz� Lengyel csal�d birtokait, k�zt�k Szigliget v�r�t is elvette, �s enyingi T�r�k B�lintnak adom�nyozta. A v�rat azonban Kulcs�r Istv�n porkol�b nem akarta �tadni T�r�k B�lint megb�zottj�nak, Martonfalvay Imre de�knak, aki napl�j�ban �rta le a v�r elfoglal�s�val kapcsolatos esem�nyeket. Az ostrom ut�n T�r�k B�lint Imre de�kot nevezte ki a v�r kapit�ny�v�, aki azonnal hozz�l�tott annak kijav�t�s�hoz �s a k�z�pkori v�rnak a kor harc�szati k�vetelm�nyeinek megfelel? �talak�t�s�hoz. Martonfalvay elosz�r a k�ls? v�rat �p�tette ki, �s egy kutat is �satott. A bels? v�rban 1953-ban felt�rt�k a k�r alak� k�tszer? v�zgy?jt?t, melynek fenek�t Martonfalvay �lomlemezekkel z�ratta le, nehogy a v�z megsz�kj�n bel?le. Ezeknek az �p�tkez�seknek sor�n alakult ki a v�rnak az az alaprajza, melyet Giulio Turco 1569-ben k�sz�tett rajzai �r�k�tenek meg.� A v�r 1547 k�r�l ker�lt vissza a Lengyel csal�d birtok�ba, kapit�nya Lengyel Brigitta f�rje, Magyar B�lint lett. Magyar B�lint 1571-ben m�r betegen fek�dt Szigliget v�r�ban, de m�gis visszaverte a t�r�k t�mad�sokat. 1573. m�jus 12-�n kelt oklevel�ben P�rm�s J�nos arr�l �rtes�ti N�dasdy Ferencet, hogy Magyar B�lint meghalt. 1606-ban Lengyel J�nos, 1630 k�r�l Lengyel Boldizs�r volt a v�r kapit�nya. A v�r ?rs�ge 12 husz�rb�l, 25 gyalogosb�l �s 1 t�z�rb?l �llt. Boldizs�r ut�n G�sp�r a v�rkapit�ny, aki saj�t k�lts�g�n haj�kat k�sz�ttetett a t�r�k elleni v�delem c�ljaira. A h�dolts�g v�g�n a m�g mindig Lengyel csal�d birtok�t k�pez? Szigliget v�ra elvesztette hadi jelent?s�g�t. Jav�t�saival senki sem t�r?d�tt, �gy lassan pusztul�snak indult. A 17. sz�zad v�g�n vill�mcsap�s k�vetkezt�ben a v�r legnagyobb r�sze le�gett, majd a m�g �ll� �p�letek lerombol�s�t I. Lip�t cs�sz�r rendelte el. II. R�k�czi Ferenc szabads�gharca idej�n a kuruc seregek a v�rat m�r nem haszn�lt�k, fokozatosan romba d?lt, k�veit a lakoss�g �p�tkez�seihez sz�thordta. A m�g megmaradt falakat 1931-ben, 1953-ban �s 1965-66-ban er?s�tett�k meg. A v�r mai form�ba t�rt�n? fel�j�t�s�nak munk�latai 1991-ben kezd?dtek el, �s a mai napig a zajlanak. Jelenleg a v�r kezel?je a Szigligeti �nkorm�nyzat.

Avasi-torony
Szigliget tal�n legr�gebbi �p�lete ez a templom azok k�z�l, amelyek m�g ma is �llnak. A r�mai korban egy �p�let �llt itt, amit az 1958-ban felt�rt, toronyhoz tartoz� templomrom haj�j�nak falaiban l�that�, halgerinc szer?en rakott k�vek bizony�tanak. Val�sz�n?leg ez id?ben m�r hanyatl�ban volt a r�gi telep�l�s, mely az 1420-ban �rt oklev�l szerint a 15. sz�zad elej�n m�r teljesen eln�ptelenedett. Pusztul�sa m�r a t�r�k t�mad�sai sor�n megkezd?d�tt, s helyzete a h�dolts�g alatt csak tov�bb romlott. Az eln�ptelenedett falu templom�t az orsz�g t�r�kt?l val� felszabad�t�sa ut�n sem �ll�tott�k helyre, s az tov�bb pusztult. K�veit � a v�rhoz hasonl�an - a falu h�zainak �p�t�s�hez hordt�k el.
Az egykori r�mai �p�letet bizony�tja az �sat�sn�l nagy sz�mban el?ker�lt peremes, v�r�sre festett t�glat�red�k is. Az Avasi-torony r�maiak �ltal is lakott k�rny�k�n egy kisebb n�pess�g feltehet?en meg�rte a honfoglal�s kor�t, majd a magyars�gba beleolvadt, s azokkal keveredve ugyanazon helyen rakta le Szigliget falu alapjait. Egy 1420-ban felvett hat�rj�r�sban le�rj�k, hogy a szigligeti faluban m�g �ll a Mindenszentek tisztelet�re �p�lt k?templom. Minthogy Szigliget z�rt ter�let�n nincs m�s, az Avasi-torony k�rny�k�hez hasonl�, telep�l�sre alkalmas ter�let �s sehonnan sem ker�lt el? �rp�d-kori leletek, az oklev�lben eml�tett Mindenszentek temploma nem lehet m�s, mint a mai Avasi -templom, mely az k�z�pkori Szigliget pl�b�niatemploma volt. Formailag, szerkezetileg hasonl�t az egregyi �s a fels?�rsi templomok tornyaihoz, de ar�ny�ban �s a r�szletek kidolgoz�s�ban sokkal egyszer?bb, m?v�szi szempontb�l kisebb �rt�k? alkot�s.

Szenth�roms�g k�polna
Tal�n Szigliget leggy�ny�r?bb hely�n tal�lhat� a helyiek �ltal csak Kisk�poln�nak nevezett templomunk. A 19. sz�zad negyvenes �veiben a sz?l?sgazd�k kezdtek bele a klasszicista st�lus� k�polna �p�t�s�be. 1846-ra m�r elk�sz�lt az �p�tm�ny, �s a Szenth�roms�gnak aj�nlott�k fel. A feh�r fal� templomocska homlokzata timpanonban fejez?dik, torny�ban egy harang lakik. Szent�lye f�lk�r alak� z�r�d�s�, k�rus�ban az 1800-as �vek v�g�n v�s�rolt H�gel harm�nium m�g napjainkban is haszn�lhat�.
�p�t�sekor teteje m�g fazsindelyes volt. A m�sodik vil�gh�bor� v�g�n ?rtoronynak n�zt�k, �s bombaz�port ind�tottak ellene. Csod�latos m�don csak a zsindelyes tet? �gett le, a templom belseje, a szentk�pek nem s�r�ltek meg. Csak ez ut�n kapott cser�pburkolatot. Legut�bb 1993-ban renov�lt�k. 2003-ban elk�sz�lt a K�polna kivil�g�t�sa, �gy a megvil�g�tott fal� �p�let este is pomp�zhat, �s gy�ny�r? l�tv�nyt ny�jt az Aranykagyl�ban, K�ls?hegyen. R�gebben szentmis�t minden �nnepnap mondtak benne, jelenleg csak b�cs�napj�n tartanak itt szentmis�t. A k�polna el?tt �ll a telep�l�s egyik legnevezetesebb m�szk?b?l faragott keresztje, amit a h�bor�kban elesett katon�k tisztelet�re szoktak megkoszor�zni. Emellett pedig a k�zelben lezuhant amerikai katon�k eml�km?ve �ll.

R�mai katolikus templom
A templom �p�t�s�nek pontos id?pontja nem tiszt�zott, val�sz�n?leg k�z�pkori alapokra �p�lt a 19. sz�zad els? fel�ben. A templom �p�t�sekor Szigliget m�r a badacsonyt�rdemici pl�b�nia fil��ja volt, egy ideig a s�megi ferences szerzetesek adtak mis�t a faluban, majd id?vel siker�lt meg�llapodni a miserendr?l. A v�gs? alakj�t az ezredfordul� ut�n nyerte el, ekkor f?thet?v� tett�k a templomot, amelyben vas�rnaponk�nt 10 �rakor tartanak szentmis�t.

F?men�

Keres�s

Ki olvas minket

N�vnap

L�t�gat�k sz�ma

Szigliget