F?menü
Keresés
Ki olvas minket
Látógatók száma
Szentbékálla
Szentbékkálla a Káli-medence ékköve, a medence északi, a Boncsos tet?, a fekete hegy, Sátorma-hegy által körbefont térségét foglalja el.
A település-elhelyezkedéséb?l nem csupán a különleges panoráma, sok természeti látnivaló adódik, hanem olyan viszonylagos éghajlati védettség is, ahol évente mintegy 2000 órányit süt a nap. A viszonylag kis terjedés? határ körben erd?s, dombos, csak dél felé nyitott, azonban ez utóbbi nagy része mocsaras.
A falu nevének els? fele attól a Szent Benedekt?l származik, akinek szerzetes fiai a legtöbbet tettek a Kál és Vérbulcsú ivadékok megmentéséért, s amelynek els? templomát Szent Benedek tiszteletére emelték.
A római katolikus templom XVIII. Századvégi újjáépítése, Eszterházy Károly egri püspök által foglalkoztatott Felner Jakab építész tervei alapján történt. A kora középkori templom maradványain épült új templom barokk stílusú. Freskóján a Káli népet térít? Szent Benedek-rendi szerzetes és Kál-vitéz látható.
A falfestményt Jeges Ern? budapesti fest? készítette. A templom oldalán az I. és II. világháború áldozatainak tiszteletére készült emléktáblák láthatók.
Szentbékálla közvetlen szomszédságában található a Velétei palotarom, amely gótikus /XI.-XII.sz./ m?emlék, és a Töttöskáli templomorom, amely román stílusban /XIII.sz./ épült.
A faluban járva megfigyelhet?k a régi házakon a népi építészeti hagyományok, amelyek közül néhány m?emlék. Az 1828-ban épült m?emlék Istvándi-ház képviseli a népi építészeti stílust.
A felvidéki klasszikus stílusban épült nagyméret? présház országos jelent?ség? m?emléke a Birkás pince és lakóház. 1763-ban Felner Jakab tervezte, eredetileg a Seller család tulajdona volt.
Ma már romos, az egykori strandfürd?, amelyet 1930-ban építtetett Németh Gáspár helyi lakos. A hegyi forrásvízre alapozott fürd? 1960-ig m?ködött.
A falu határában nyugatra fekszik a híres K?tenger. Valaha az itteni intenzív vulkánikus tevékenységet követ?en feltör? kovasavak, hévizek a laza homoküledékeket összecementálták, amit a szél, a csapadék, az erózió tovább formázott. A kövek nagysága és magassága meglep?. Némelyik ház nagyságú, mások betöltenek egy egész szobát. Mintha óriás járt volna e tájon, aki rossz, vagy jó kedvében gigászi k?darabokat hajigált.
A település mellett emelkedik a fekete-hegy, mely kiváló kirándulóhely. Érdemes itt felkeresni az Eötvös Károly kilátót, mely 1950-ben bazaltk?b?l épült, kés?bb ezt 1978-ban vörösfeny?b?l készült kilátótorony váltotta fel. Innen csodálatos kilátás nyílik nemcsak a fest?i Káli-medencére, hanem a Tapolca-medence tanú hegyeire, a Balatonra, a Tihanyi félszigetre és a hegytet? tavaira is.
Ezek a kicsiny, lefolyástalan mélyedések az úgynevezett k?tálak, vagy krátertavak. Ezek a mélyedések a bazaltláva-takaró kialakulásával egyidej?leg jöttek létre oly módon, hogy ahol a bazalt alatti alapzaton régi mélyedések voltak, azokat nem minden esetben tudta a bazaltláva teljes mértékben kitölteni. A tavak többségét csak a nedves évszakban tölti ki víz és akkor is inkább csak sekély nádasokkal borított mocsarak, vagy lápok. Ilyen tavak: Bika-tó, Bonta-tó, Barkás-tó, Monostori-tó, Kálomis-tó, Kett?s-tó. A Fekete-hegyr?l Szentbékkálla felé vezet? árok oldaláról a Bocskor-kúti forrás vize folyik le. T?le délebbre a tavak alatt karsztosodó k?zetek repedésein átszivárgó víz, b?viz? forrásként jut a felszínre, ez az Öreghegyi forrás, vagy kút.