http://www.szentbekkalla.hu/

Szentb�kk�lla a K�li-medence �kk�ve, a medence �szaki, a Boncsos tet?, a fekete hegy, S�torma-hegy �ltal k�rbefont t�rs�g�t foglalja el.

A telep�l�s-elhelyezked�s�b?l nem csup�n a k�l�nleges panor�ma, sok term�szeti l�tnival� ad�dik, hanem olyan viszonylagos �ghajlati v�detts�g is, ahol �vente mintegy 2000 �r�nyit s�t a nap. A viszonylag kis terjed�s? hat�r k�rben erd?s, dombos, csak d�l fel� nyitott, azonban ez ut�bbi nagy r�sze mocsaras.

A falu nev�nek els? fele att�l a Szent Benedekt?l sz�rmazik, akinek szerzetes fiai a legt�bbet tettek a K�l �s V�rbulcs� ivad�kok megment�s��rt, s amelynek els? templom�t Szent Benedek tisztelet�re emelt�k.

A r�mai katolikus templom XVIII. Sz�zadv�gi �jj��p�t�se, Eszterh�zy K�roly egri p�sp�k �ltal foglalkoztatott Felner Jakab �p�t�sz tervei alapj�n t�rt�nt. A kora k�z�pkori templom maradv�nyain �p�lt �j templom barokk st�lus�. Fresk�j�n a K�li n�pet t�r�t? Szent Benedek-rendi szerzetes �s K�l-vit�z l�that�.

A falfestm�nyt Jeges Ern? budapesti fest? k�sz�tette. A templom oldal�n az I. �s II. vil�gh�bor� �ldozatainak tisztelet�re k�sz�lt eml�kt�bl�k l�that�k.

Szentb�k�lla k�zvetlen szomsz�ds�g�ban tal�lhat� a Vel�tei palotarom, amely g�tikus /XI.-XII.sz./ m?eml�k, �s a T�tt�sk�li templomorom, amely rom�n st�lusban /XIII.sz./ �p�lt.

A faluban j�rva megfigyelhet?k a r�gi h�zakon a n�pi �p�t�szeti hagyom�nyok, amelyek k�z�l n�h�ny m?eml�k. Az 1828-ban �p�lt m?eml�k Istv�ndi-h�z k�pviseli a n�pi �p�t�szeti st�lust.

A felvid�ki klasszikus st�lusban �p�lt nagym�ret? pr�sh�z orsz�gos jelent?s�g? m?eml�ke a Birk�s pince �s lak�h�z. 1763-ban Felner Jakab tervezte, eredetileg a Seller csal�d tulajdona volt.

Ma m�r romos, az egykori strandf�rd?, amelyet 1930-ban �p�ttetett N�meth G�sp�r helyi lakos. A hegyi forr�sv�zre alapozott f�rd? 1960-ig m?k�d�tt.

A falu hat�r�ban nyugatra fekszik a h�res K?tenger. Valaha az itteni intenz�v vulk�nikus tev�kenys�get k�vet?en felt�r? kovasavak, h�vizek a laza homok�led�keket �sszecement�lt�k, amit a sz�l, a csapad�k, az er�zi� tov�bb form�zott. A k�vek nagys�ga �s magass�ga meglep?. N�melyik h�z nagys�g�, m�sok bet�ltenek egy eg�sz szob�t. Mintha �ri�s j�rt volna e t�jon, aki rossz, vagy j� kedv�ben gig�szi k?darabokat hajig�lt.

A telep�l�s mellett emelkedik a fekete-hegy, mely kiv�l� kir�ndul�hely. �rdemes itt felkeresni az E�tv�s K�roly kil�t�t, mely 1950-ben bazaltk?b?l �p�lt, k�s?bb ezt 1978-ban v�r�sfeny?b?l k�sz�lt kil�t�torony v�ltotta fel. Innen csod�latos kil�t�s ny�lik nemcsak a fest?i K�li-medenc�re, hanem a Tapolca-medence tan� hegyeire, a Balatonra, a Tihanyi f�lszigetre �s a hegytet? tavaira is.

Ezek a kicsiny, lefoly�stalan m�lyed�sek az �gynevezett k?t�lak, vagy kr�tertavak. Ezek a m�lyed�sek a bazaltl�va-takar� kialakul�s�val egyidej?leg j�ttek l�tre oly m�don, hogy ahol a bazalt alatti alapzaton r�gi m�lyed�sek voltak, azokat nem minden esetben tudta a bazaltl�va teljes m�rt�kben kit�lteni. A tavak t�bbs�g�t csak a nedves �vszakban t�lti ki v�z �s akkor is ink�bb csak sek�ly n�dasokkal bor�tott mocsarak, vagy l�pok. Ilyen tavak: Bika-t�, Bonta-t�, Bark�s-t�, Monostori-t�, K�lomis-t�, Kett?s-t�. A Fekete-hegyr?l Szentb�kk�lla fel� vezet? �rok oldal�r�l a Bocskor-k�ti forr�s vize folyik le. T?le d�lebbre a tavak alatt karsztosod� k?zetek reped�sein �tsziv�rg� v�z, b?viz? forr�sk�nt jut a felsz�nre, ez az �reghegyi forr�s, vagy k�t.