Get Adobe Flash player

F?menü

Keresés

kilato_06

Ki olvas minket

Oldalainkat 3 vendég böngészi

Névnap

Ma 2026. augusztus 14., péntek, Marcell napja van. Holnap Mária napja lesz.
uszt_logo_rgb.jpg
mm_logo.jpg
eu_erfa.jpg

Látógatók száma

177499

Révfülöp

http://www.revfulop.hu

Révfülöp a Balaton tó északi partjának fest?i szépség? természeti környezetében, a 274 méter magas Fülöp hegy lábánál található, közel 1300 lélekszámú üdül? település. Els? írásos említése1211-t?l származik, ám a leletek tanúsága szerint, már a római korban is lakott terület volt. A révátkel?jét már a XI. században, a nevét tihanyi bencés apátság Pilip nev? preadiumaként, azaz uradalmi majorjaként említik a források.
A Fülöp-hegy déli lábánál bukkan felszínre a Magyarországon található egyik legrégebbi k?zet, a kb. 400 millió éve keletkezett agyagpala, azaz fillit, amelyet a helybeliek peresztegnek neveznek. A környéken kedvelt épít?anyagként használják a másik jellegzetes k?zetet, a fagyálló és jól faragható permi vörös homokk?t. Ennek ásványi anyagokban igen gazdag málladékos része évezredek óta biztosítja a sz?l?m?velés kedvez? adottságait a hegyoldalban.
Az Árpád-korban a rév köré kis halászfalu települt. A XIII. században a szigeti részen már egyhajós, vörös homokk?b?l épült kis templomot emeltek. 1548-ban zsákmányra éhes kegyetlen török portyázók égették fel az addig szépen fejl?d? kis települést, mely teljesen lakatlanná vált. A t?zben elpusztult Fülöp azonban - akár a f?nixmadár - poraiból született újjá a XVIII. századtól.
A XVIII. sz. elejére a tihanyi apátság mellett új nagy és kisbirtokosok t?ntek fel területén, és a sz?l?m?velés is új er?re kapott. 1752-ben újraindult a révhajózás, és 1779-ben újabb átkel? és révház épült a fülöpi parton, amelyr?l az els? magyar nyelv? újság a Magyar Hírmondó is megemlékezett.
A település XIX. századtól használt mai neve a Pilip, azaz Fülöp személynévb?l és a koraközép-kori révátkel?b?l ered. A Fülöp-Boglári révátkelés a két part közötti relatív közelség (5,2 km) természetes el?nyét kihasználva kötötte össze az eltér? gazdasági adottságokkal rendelkez? tó mögötti területeket.
A kiterjedt sz?l?m?velésnek a XIX. század utolsó harmadában a filoxéravész, azaz sz?l?gyökértet? pusztításai vetettek véget. A sz?l?birtokosok elszegényesedése a területek, présházak és pincék eladásával járt, s ekkortól indult meg Révfülöp újbóli fejl?dése.
Lelkes balatoni lokálpatrióták, élükön Czigány Károllyal felkarolták a település fürd?- és üdül?helyi fejlesztését. Kedvez? természeti adottságainál és fest?i szépségénél fogva Révfülöp a század végére egyre keresettebb nyaraló- üdül?hellyé vált, ahol f?leg tanárok, tudósok, gyárosok, katonatisztek, állami tisztvisel?k telepítettek ismét sz?l?ültetvényeket és építették fel villáikat, nyaralóikat.
1899-ben megalakult a Révfülöpi Fürd?- és Partszépít? Egyesület, amely nagyszabású strand-, partszegélyépítésekkel, parkosításokkal, fásításokkal stb. megteremtette Révfülöp mai arculatának alapjait.
1909-t?l Révfülöp bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe, 1911-t?l a belföldi távbeszél? forgalomba, 1936-tól a villamos energiaszolgáltatásba. 1912-ben elkészült a modern hajókiköt?, egy évtized múlva pedig állami elemi népiskola alakult. A látványos fejl?désnek köszönhet?en Révfülöp, K?vágóörs hegyközsége el?bb 1933-ban üdül?helyi rangot nyert, majd 1943 január 1-jét?l önálló községgé vált.
Fülöp-hegyi kilátó
Révfülöp természeti látnivalói közül a Fülöp-hegyr?l kibontakozó balatoni panorámát emelnénk ki els?sorban, melynek szemkápráztató hatásáról a világot járt neves földrajztudós, Cholnoky Jen? szavait idézzük...
"A révfülöpi Fülöp-hegyr?l nyílik a világ egyik legszebb tája. Vannak magasabb hegyek, nagyobb vizek, de ahol a vulkáni kúpok csodás sokasága találkozik a széles víztükörrel, ilyen legfeljebb a Brazil partoknál, Rio de Janeiro partjainál van."
A hegy lábánál lév? vasútállomással szemben találjuk a középkori Fülöp falu XIII. századból származó vörös homokk?b?l emelt, szépen faragott félköríves k? bélleletes kapujú templomának romjait. Az egyhajós, valószín?leg síkfödémes, egyenes szentélyzáródású román stílusú építmény maradványait a m?emléki hivatal 1953-ban konzerváltatta s a templom falai a diadalívvel és a felette emelked? oromfallal együtt majdnem eredeti nagyságban láthatók. A m?emléket 2000-2001 ben újították fel.
A h?s fák árnyékában a hajóállomás felé sétálva, a Szigeti strand mellett végig a Balaton partvonalán terül el az Európa sétány. Kellemes kikapcsolódást nyújt a kihelyezett padokon vagy akár a füvön heverészve a Balaton ezer arcát figyelgetni. A horgászoknak is kedvelt helye a sétány vörös k?vel kirakott parti részén a horgászás.
A sétánytól nem messze a hajóállomás felé a Halász utca végén találjuk a Pelényi Gyula tervei alapján újjáépített közösségi házat, melyben a Honismereti Gy?jtemény és az állandó hely- és fürd?történeti kiállítás, valamint a könyvtár és a Tóparti Galéria nyert elhelyezést.
Néhány méterre innen az 1992-ben díszburkolatot kapott, térré szélesed? Halász utca végén a település ez idáig egyetlen köztéri szobra - Raffai Béla szobrászm?vész "Békakirály" bronz ivókútja "csókolja" ivóvizével szájon a szomjúhozókat.
Az 1991-ben felújított kiköt? felé fordulva a század elején épült impozáns - egykori kaszinó épületét pillantjuk meg. Falán Pattantyús József míves - a II. világháború idején a balatoni Kelén és Tünde hajókat a felrobbantás el?l víz alá süllyeszt?k h?sies tettére utaló - emlék reliefje látható. 2004 májusában az épület el?tti tér díszburkolatot kapott.
A hajókiköt? illetve a rózsakert melletti parkban az 1912-ben állított emlékoszlopon bronztábla sorait olvashatjuk: "A Balaton kultuszának fáradhatatlan révfülöpi úttör?je, néhai Czigány Károly érdemei elismeréséül állította ezt a maradandó emlékjelet a Balatoni Szövetség.1912." Ugyanezen emlékm?vön került megörökítésre a település történetének f? eseményei (1970.VIII.20.) és a II. világháború révfülöpi áldozatainak emléke is /1992.X.23./

Powered by Phoca Maps