Lesenceistv�nd

http://www.lesenceistvand.hu/

A Keszthelyi-hegys�g �s a Tapolcai-medence sz�l�n, a Lesence-patak mellett fekszik. Telep�l�s�nk Lesenceistv�nd a Dun�nt�l k�z�ps? r�sz�n a Tapolcai-medence perem�n a keszthelyi hegys�g l�bain�l fekszik. /Zala �s Veszpr�m megye hat�r�n/ Kelet fel?l vulkanikus hegyek l�ncolata �s a Bakony erd?i �vezik. S�meg fel�l a 84-es sz�m� f?�t hat�rolja, amely csatlakozik a Balaton �szaki partj�n h�z�d� 71-es f?�thoz. A Keszthely fel?l ide �rkez?k sz?l?helyek k�z�tt kanyarogva, csod�latos panor�m�ba gy�ny�rk�dhetnek.
1328-ban t?nt fel el?sz�r �r�sos dokumentumokban. A neve el?sz�r 1328-ban Lessenche-Istvand n�ven fordul el?. Az Istv�nd helys�gn�v az Istv�n szem�lyn�vb?l k�pz?d�tt, a Lesence-elotag a patak mell�kre utal. A falu Lesence-patak mell� telep�lt, hat�ra dombok alatt, erd?k �s n�dasok k�z�tt fekszik - ez�rt kev�s sz�nt�ja is vizeny?s. A lakoss�g az erd?k kiirt�s�val jelent?s m�rt�kben megnagyobb�totta sz�nt�it, egy telekhez az 1767. �vi �rb�rez�s ut�n 20 hold sz�nt� tartozott.
A telep�l�s urai a XIV. sz�zadban a Dersfiek voltak, akik a pannonhalmi Ap�ts�ggal pereskedtek, s a faluhoz csere r�v�n jutottak a pannonhalmi Ap�ts�gt�l. A XVI. sz�zadban Csoron Andr�s �s lesz�rmaz�i voltak a birtokosok, majd a falu �s k�rny�ke 1600-t�l folyamatosan az Esterh�zy csal�d birtoka volt. A lakoss�g l�talapj�t mindig a f�ldm?vel�s �s a sz?l?termel�s alkotta. Legink�bb rozst termeltek. A sz?l?hegy a falu hat�r�ban "Istv�ndi hegy" n�ven v�lt ismertt� ... Egy�b haszonbev�teleik k�z�tt mindig fontos volt az �llatteny�szt�s, a hal�szat a Balatonban �s a gesztenye termel�se. Iparral a lakosok sok�ig nem foglalkoztak. A telep�l�s fejl?d�s�t kezdetben a t�r�k, sok�ig k�s?bb a f�ldes�rhoz val� viszony hat�rozta meg. A t�r�k m�r 1545-ben elfoglalta a telep�l�st. 1553-t�l a XVII. sz�zadig az eg�sz sz�nt�i j�r�s a t�r�knek h�dolt �s fizette az ad�t. A hosszabb lakott id?szak ut�n, a t�r�k uralom v�g�n Lesenceistv�nd eln�ptelenedett. 1692-ben kezdt�k �jratelep�teni magyar lakoss�ggal. 1720 k�r�li �vekben indult az a gazdas�gi fejl?d�s, amely a sz�zad v�g�re er?teljes fellend�l�st eredm�nyezett. 1711-ben m�g csak 9, 1745-ben 51, 1773-ban 73, 1805-ben 141 csal�d �lt a faluban. 1770-ben a k�zs�g m�r tan�t�t fogadott. Nemesvita, k�s?bb Lesencetomaj egyh�zi fili�ja volt. 1748-t�l kezd?d? anyak�nyvek is itt tal�lhat�k. R�gi k?egyh�zat ismereteink szerint el?sz�r 1745-1746-ban restaur�lt�k, b?v�tett�k. A Keszthely �s Tapolca k�z�tt fekv? Istv�nd a XIX. sz�zad folyam�n a dupl�j�ra n�velte a n�pess�g�t. Hat�ra viszonylag nagy kiterjed�s?v� v�lt. F�ldesurai k�z�tt a dokumentumok az Esterh�zy, a F�nyes, a Thiele, a Nedeczky fam�li�t eml�tett�k, a XIX. sz�zad v�g�n f�ldbirtokosa gr�f Esterh�zy P�l volt. Lesenceistv�ndon - Orsz�gos k�kt�ra �tvonal, amely a K?-orra hegyen �s a falun kereszt�l vezet
?�� Szent Jakab templom (m?eml�ki v�r�s m�rv�ny keresztel?k�t �s a szint�n m?eml�ki v�dett fas�pos orgona)
?�� Az els?- �s m�sodik vil�gh�bor�ban elhunyt h?s�k eml�km?vei
?�� M�ria hegyi k�polna
?�� Szenth�roms�g szobor
?�� p�l?ben l�v? milleneumi park
?�� A temet?kerti m?eml�k s�rkeresztek

F?men�

Keres�s

Ki olvas minket

N�vnap

L�t�gat�k sz�ma

Lesenceistv�nd