Lesenceistvánd

A Keszthelyi-hegység és a Tapolcai-medence szélén, a Lesence-patak mellett fekszik. Településünk Lesenceistvánd a Dunántúl középs? részén a Tapolcai-medence peremén a keszthelyi hegység lábainál fekszik. /Zala és Veszprém megye határán/ Kelet fel?l vulkanikus hegyek láncolata és a Bakony erd?i övezik. Sümeg felöl a 84-es számú f?út határolja, amely csatlakozik a Balaton északi partján húzódó 71-es f?úthoz. A Keszthely fel?l ide érkez?k sz?l?helyek között kanyarogva, csodálatos panorámába gyönyörködhetnek.
1328-ban t?nt fel el?ször írásos dokumentumokban. A neve el?ször 1328-ban Lessenche-Istvand néven fordul el?. Az Istvánd helységnév az István személynévb?l képz?dött, a Lesence-elotag a patak mellékre utal. A falu Lesence-patak mellé települt, határa dombok alatt, erd?k és nádasok között fekszik - ezért kevés szántója is vizeny?s. A lakosság az erd?k kiirtásával jelent?s mértékben megnagyobbította szántóit, egy telekhez az 1767. évi úrbérezés után 20 hold szántó tartozott.
A település urai a XIV. században a Dersfiek voltak, akik a pannonhalmi Apátsággal pereskedtek, s a faluhoz csere révén jutottak a pannonhalmi Apátságtól. A XVI. században Csoron András és leszármazói voltak a birtokosok, majd a falu és környéke 1600-tól folyamatosan az Esterházy család birtoka volt. A lakosság létalapját mindig a földm?velés és a sz?l?termelés alkotta. Leginkább rozst termeltek. A sz?l?hegy a falu határában "Istvándi hegy" néven vált ismertté ... Egyéb haszonbevételeik között mindig fontos volt az állattenyésztés, a halászat a Balatonban és a gesztenye termelése. Iparral a lakosok sokáig nem foglalkoztak. A település fejl?dését kezdetben a török, sokáig kés?bb a földesúrhoz való viszony határozta meg. A török már 1545-ben elfoglalta a települést. 1553-tól a XVII. századig az egész szántói járás a töröknek hódolt és fizette az adót. A hosszabb lakott id?szak után, a török uralom végén Lesenceistvánd elnéptelenedett. 1692-ben kezdték újratelepíteni magyar lakossággal. 1720 körüli években indult az a gazdasági fejl?dés, amely a század végére er?teljes fellendülést eredményezett. 1711-ben még csak 9, 1745-ben 51, 1773-ban 73, 1805-ben 141 család élt a faluban. 1770-ben a község már tanítót fogadott. Nemesvita, kés?bb Lesencetomaj egyházi filiája volt. 1748-tól kezd?d? anyakönyvek is itt találhatók. Régi k?egyházat ismereteink szerint el?ször 1745-1746-ban restaurálták, b?vítették. A Keszthely és Tapolca között fekv? Istvánd a XIX. század folyamán a duplájára növelte a népességét. Határa viszonylag nagy kiterjedés?vé vált. Földesurai között a dokumentumok az Esterházy, a Fényes, a Thiele, a Nedeczky famíliát említették, a XIX. század végén földbirtokosa gróf Esterházy Pál volt. Lesenceistvándon - Országos kéktúra útvonal, amely a K?-orra hegyen és a falun keresztül vezet
? Szent Jakab templom (m?emléki vörös márvány keresztel?kút és a szintén m?emléki védett fasípos orgona)
? Az els?- és második világháborúban elhunyt h?sök emlékm?vei
? Mária hegyi kápolna
? Szentháromság szobor
? Épül?ben lév? milleneumi park
? A temet?kerti m?emlék sírkeresztek



