K?v�g��rs

http://www.kovagoors.hu/

K?v�g��rs a honfoglal�s kori 7 t�rzs egyik�nek, �rsnek a sz�ll�ster�lete volt, innen sz�rmazik nev�nek ut�tagja.
El?tag nev�t a k�zvetlen k�zelben tal�lhat� K?tengerr?l �s a k�vek malomk? c�lj�ra t�rt�n? v�g�s�r�l, kib�ny�sz�s�r�l kapta. Els? eml�t�se Sol comes 1221-b?l sz�rmaz� v�grendelet�ben tal�lhat�. K�s?bbi okiratokban hol Boldog Asszony, hol K?v�g� e�rsnek nevezik, de Szentl�szl��rs, illetve Nagy�rs �s Kis�rs n�ven is felbukkan. 1548-ban a k�zs�g egy r�sz�t a t�r�k fel�gette. 1553-ban puszta k�zs�gk�nt eml�tik, de a k�vetkez? �vek ad��ssze�r�sai lass� ben�pesed�s�t bizony�tj�k. 1564-ben ism�t puszta k�zs�g, s ett?l kezdve csak majd az egytelkes nemesi �ssze�r�sokban tal�lkozunk �jra a telep�l�s nev�vel. A XIX. sz�zad sor�n K?v�g��rs fontos kereskedelmi k�zpont, mez?v�ros �s, - ha csak r�vid ideig is -, alisp�ni sz�khely. A telep�l�sen katolikus, evang�likus �s zsid� iskola is m?k�d�tt, n�h�ny �vig luter�nus algimn�ziummal is dicsekedhetett. K?v�g��rsh�z tartozott Ecs�r, Kis�rs, �brah�m �s a mai R�vf�l�p ter�lete. A r�vid �vsz�zadig tart� prosperit�s az ekkor emelt vagy b?v�tett, �j divat szerint �talak�tott lak�- �s k�z�p�letek sor�n maradand� nyomot hagyott. A telep�l�s kiv�teles t�ji k�rnyezetben, �szakr�l a K�li medence felt�rul� csod�latos l�tv�ny�val, a kertek alj�ban kutakkal, forr�sokkal, egyed�l�ll� geol�giai adotts�ggal a K�ls? �s Bels? K?tengerrel, t�volabb keleti ir�nyban a Kis Hegyest?vel, d�li ir�nyb�l a F�l�p-hegy �s a k�rnyez? hegyek l�tv�ny�val, ?st�lgyes erd?vel rendk�v�li adotts�g �s �rt�k. A Pet?fi utc�ban nagyr�szt t�rsadalmi munk�val helyre�ll�tott kisnemesi k�ri�ban ny�lt meg a Kisnemesek K?v�g��rs�n c�m? �lland� ki�ll�t�s. A p�lk�vei strand mellett, Bajcsy-Zsilinszky Endr�nek, az antifasiszta ellen�ll�s m�rt�rj�nak egykori nyaral�j�ban l�that� a politikusra eml�kez? ki�ll�t�s.

Evang�likus templom

K?v�g��rs k�z�pkori eredet?, majd barokk st�lusban �t�p�tett temploma a telep�l�s k�zpontj�ban, kiemelked? sziklaszirtre �p�lt. A bels?t fel�l cseh boltozatsor fedi. A teret szinte teljesen bet�lti a nyugati t�gla-, a d�li �s �szaki fakarzat, valamint a XVIII. sz�zadi padok. Mind a k�ls?, mind a bels? megjelen�s�ben barokk templom k�z�ps? szakasza mag�ba foglal egy kor�bbi XIII. sz�zad els? harmad�ra tehet? rom�n templomot. A templom berendez�se k�z�tt sz�p m�ves k�sz�tm�ny a sz�sz�kolt�r, mely a XVIII. sz�zadb�l val�, a keresztel?medence 1866-b�l sz�rmazik. Az orgona 1833-b�l val�.

Bajcsy-Zsilinszky Endre Eml�km�zeum

Az antifasiszta ellen�ll�s m�rt�rj�nak nyaral�ja
8254 K?v�g��rs-P�lk�ve
Nyitva tart�s: V. 01-IX. 30. 10-18 �ra
K?tenger

A K?v�g��rs mellett a hajdan nagyobb kiterjed�s?, de az �vsz�zadok folyam�n malomk?farag�sra felhasogatott k?tengerek maradv�nyai Eur�pa-szerte h�res geol�giai �rt�k.
L�trej�tte a� vulkanikus ut�m?k�d�snek k�sz�nhet?, mivel ennek sor�n ezen a ter�leten h�vizes forr�sok t�rtek fel a f�ld m�ly�b?l, s ez kem�ny k?halmazz� ragasztotta �ssze az itteni feh�r homokot. Az�ta a szikl�k nagy r�sz�t kib�ny�szt�k �s csak n�h�ny sz�p sziklak�pz?dm�ny maradt meg mutat�ban, v�dett� nyilv�n�tva.

F?men�

Keres�s

Ki olvas minket

N�vnap

L�t�gat�k sz�ma

K?v�g��rs