K�kk�t

http://www.kekkut.hu/

K�kk�t a K�li-medence �szak-nyugati r�sz�n fekszik.
K�kk�ton t�bb �sat�st is v�geztek, innen tudjuk, hogy a telep�l�s t�rt�nete� az ie. III. �vezredig ny�lik vissza. Kr. ut�ni III.- IV. �vezredben m�r n�pes telep�l�s volt. A leletek szerint erre vezetett a r�maiak It�li�b�l, Aquincumba vezet? �tja. A sz�besz�d szerint a savany�v�zforr�s Theod�ra cs�sz�rn? kedvenc itala volt.
A honfoglal�s idej�n a K�l-horka nemzetts�g birtoka volt K�l v�lgye. A telep�l�s neve el?sz�r 1333-1334-ben jelenik meg egy tizedlajstromban, de oklev�lben el?sz�r 1338-ban szerepel. A K�li-medence falvai a XIV. sz�zad k�zep�ig kir�lyi k�zben voltak, majd K�roly R�bert 1341-ben �tadta a telep�l�st a veszpr�mi p�sp�ks�gnek, innent?l 1913-ig egyh�zi fennhat�s�g al� tartozott.
A t�r�k porty�z�sok idej�n a telep�l�s eln�ptelenedett, de a porty�z�sok megsz?n�s�vel a visszak�lt�z?k lassan �jj��p�tett�k. 1716-ban �p�tett�k K�kk�t lak�i a templomot. Egy 1829-as �ssze�r�s szerint a telep�l�sen 242 lakos volt, ?k els?sorban f�ldm?vel�ssel, �llattart�ssal �s k�zm?ves mesters�gekkel foglalkoztak. A marh�kat a k�rnyez? l�pr�teken legeltett�k, a megtermelt gabon�t v�zimalmokban ?r�lt�k meg. A r�gi �llattart�s nyomait ?rzik m�g napjainkban a lak�h�zakkal egybe�p�tett �lak, pajt�k �s ist�ll�k.
A k�kk�ti �sv�nyvizet, aminek a telep�l�s a h�rnev�t k�sz�nheti, az 1900-as �vekben kezdt�k el palackozni. 1913-ban a forr�s mellett egy fa�p�let �llt, �r�sos anyag nem eml�ti a palackoz�st, de a c�gt�bl�n m�r �vegek l�that�ak. Akkor m�g Tolnay Lajos Anna forr�sa n�ven ismert�k. 1920-t�l a K�kk�ti Gy�gy �s �sv�nyv�z v�llalat m?k�dtette.

K�kk�t a K�li-medence �szak-nyugati r�sz�n fekszik. Egy utc�b�l �s a k�rnyez? dombokon lev? pinc�kb?l �ll. A telep�l�s alapvet?en k�t r�szre tagol�dik. Az als� nyugati r�szt �K�ty�nek� h�vj�k, m�g a fels? r�szt, ahol az orvosi rendel? az �nkorm�nyzat, �s a Bolt van �K�zpontnak� nevezik a helybeliek.
K�kk�ton t�bb �sat�st is v�geztek, innen tudjuk, hogy a telep�l�s t�rt�nete� az ie. III. �vezredig ny�lik vissza. Kr. ut�ni III.- IV. �vezredben m�r n�pes telep�l�s volt. A leletek szerint erre vezetett a r�maiak It�li�b�l, Aquincumba vezet? �tja. A sz�besz�d szerint a savany�v�zforr�s Theod�ra cs�sz�rn? kedvenc itala volt.
A honfoglal�s idej�n a K�l-horka nemzetts�g birtoka volt K�l v�lgye. A telep�l�s neve el?sz�r 1333-1334-ben jelenik meg egy tizedlajstromban, de oklev�lben el?sz�r 1338-ban szerepel. A K�li-medence falvai a XIV. sz�zad k�zep�ig kir�lyi k�zben voltak, majd K�roly R�bert 1341-ben �tadta a telep�l�st a veszpr�mi p�sp�ks�gnek, innent?l 1913-ig egyh�zi fennhat�s�g al� tartozott.
A t�r�k porty�z�sok idej�n a telep�l�s eln�ptelenedett, de a porty�z�sok megsz?n�s�vel a visszak�lt�z?k lassan �jj��p�tett�k. 1716-ban �p�tett�k K�kk�t lak�i a templomot. Egy 1829-as �ssze�r�s szerint a telep�l�sen 242 lakos volt, ?k els?sorban f�ldm?vel�ssel, �llattart�ssal �s k�zm?ves mesters�gekkel foglalkoztak. A marh�kat a k�rnyez? l�pr�teken legeltett�k, a megtermelt gabon�t v�zimalmokban ?r�lt�k meg. A r�gi �llattart�s nyomait ?rzik m�g napjainkban a lak�h�zakkal egybe�p�tett �lak, pajt�k �s ist�ll�k. K�kk�ton iskola is volt. El?bb 6 oszt�lyos, k�s?bb 8 oszt�lyos �sszevont rendszer? oktat�s folyt. Az iskola 1977-ben sz?nt meg, ezut�n K?v�g��rsre j�rtak �t a gyerekek.
A n�dtet?s h�zak gyakran t�zet fogtak, ezeknek a t�zeknek az elolt�s�ra szervez?d�tt az els? �nk�ntes t?zolt� egyes�let, melynek tagjai a t?zolt�k k�z�tti versenyeken sz�p eredm�nyeket �rtek el.
A k�kk�ti �sv�nyvizet, aminek a telep�l�s a h�rnev�t k�sz�nheti, az 1900-as �vekben kezdt�k el palackozni. 1913-ban a forr�s mellett egy fa�p�let �llt, �r�sos anyag nem eml�ti a palackoz�st, de a c�gt�bl�n m�r �vegek l�that�ak. Akkor m�g Tolnay Lajos Anna forr�sa n�ven ismert�k. 1920-t�l a K�kk�ti Gy�gy �s �sv�nyv�z v�llalat m?k�dtette.

F?men�

Keres�s

Ki olvas minket

N�vnap

L�t�gat�k sz�ma

K�kk�t