Kapolcs

http://www.kapolcs.hu

Kapolcs a K�li-medence T�jv�delmi K�rzetben fekszik, a forr�sokkal, �s erd?s�gekkel k�r�lvett Balaton-felvid�ki Eger-v�lgyben. A sz�zad elej�n ?sember nyomaira bukkantak a k�rny�ken. A leletek alapj�n felt�telezt�k, hogy az ?sember sz�m�ra az �n. Pokol-lyuk szolg�lt lakhely�l. A falu felett emelked? Kir�lyk? bazaltoszlopai feltehet?en egy 80�50 m�teres f�ldv�rat, Attila v�r�t hat�rolt�k. M�g ma is j�l kivehet?ek a r�gi s�nc sz�lei.
Kapolcs a r�mai korban is lakott telep�l�s volt. 1962-ben felt�rt�k egy r�mai s�redikula fels? r�sz�t, de erre vezetett Bud�t az Adri�val �sszek�t? nagy hadi�t, a Via Magna is.
1091. �prilis 29-e ut�n a kunok Kapolcs vez�rrel az �l�k�n bet�rtek Erd�lybe, majd Biharba. I. L�szl� �s serege azonban meg�ll�totta a kunokat, Kapolcs vez�rt pedig meg�lt�k. A kor szok�sai szerint, a legy?z�ttek n�h�ny �lve hagyott, betelep�tett tagja a vez�rr?l nevezte el a telep�l�s�t. Egy 1092-es pannonhalmi ap�ts�gi lev�l eml�ti el?sz�r Kapulch falu nev�t. Sz�mtalan forr�s utal arra, hogy a XIII. sz�zadt�l m�r kir�lyi kamar�sokat, hercegi t�lal�kat, kir�lyi jobb�gyokat tal�lhatunk Kapolcson. Illetve Copulchoban, Kopulchon, vagy Capulchon. Kapolcs n�ven ugyanis el?sz�r 1640-ben eml�tik, de v�glegesen 1846-ban veszi f�l ezt a nevet.
A reform�ci� sor�n a falu lakoss�g�nak nagyobb r�sze a lutheri hitre t�rt �t, �m a XVIII. sz�zadban, a vall�sh�bor�k idej�n, Pad�nyi B�r� M�rton p�sp�k templomokat foglalt vissza a protest�nsokt�l. ? �ll�ttatta helyre a kapolcsi katolikus templomot, melynek legszebb kincse a fekete M�ria olt�rk�p, amit Xaverich Ferenc munk�j�nak tulajdon�tanak, de val�sz�n?, hogy Cymbal J�nost�l val�k. Nem sokkal ezut�n �p�lt fel az evang�likus templom is, melynek k�l�nleges szabadalommal k�sz�lt el 600 kg-os harangja. Egy, az 1740-es �vekben t�rt�nt incidenst lesz�m�tva, csak igen ritk�n akadtak vall�si konfliktusok a faluban.
K�l�n fejezet Kapolcs t�rt�nelm�ben a zsid�s�g t�rt�nete, akik nagy sz�mban vettek r�szt a falu ipari �s kereskedelmi �let�ben. 1945-ig saj�t rabbijuk, �s zsinag�g�juk is volt a faluban.
Hamar h�ress� v�ltak a kapolcsi fazekasok, t�m�rok, serf?z?k, gombk�t?k, csizmadi�k, sz?rk�sz�t?k, varg�k. A Tak�cs kast�lyban a Csehorsz�gb�l bev�ndorolt serf?z?k dolgoztak. A legfontosabb �gazat azonban a malomipar volt. Az itt �l?k m�r a XII.-XIII. sz�zadt�l kezdve a "saj�t malmukra hajtott�k" az Eger-patak viz�t. A malmok t�bbs�ge tulajdonos�r�l, vagy annak valamely csal�dtagj�r�l kapta a nev�t: Ilona-malom, Mezriczky-malom, Denti-malom, Valter-malom. Volt p�lda arra is, hogy valamely tulajdons�ga volt a malom n�vad�ja: Rossz-malom, Cs�csos-malom. Az �llamos�t�ssal azonban a malmokat sorra bez�rt�k, vagy csak hagyt�k lassan elpusztulni. Id?vel a patak vize is elapadt. M�ra siker�lt a Kapolcsi Kultur�lis �s Term�szetv�delmi Egylet seg�ts�g�vel a patakot megmenteni, �s 2000-ben befejez?dtek a m�r-m�r jelk�pp� v�l� Szaller-malom �jj��p�t�s�nek munk�i is. Egy 1858-as felm�r�s szerint a lakoss�g sz�ma m�r el�rte az 1657-et, a falu szerkezete pedig m�r a mai k�pet mutatja.

1989-ben alakult meg a Kapolcsi Kultur�lis �s Term�szetv�delmi Egylet, amely a k�s?bbiek sor�n a M?v�szetek V�lgye fesztiv�l megrendez�s�vel az eg�sz orsz�g sz�m�ra tett h�ress�, �s n�pszer?v� ezt a gy�ny�r? fekv�s? kis falvat, Kapolcsot.

F?men�

Keres�s

Ki olvas minket

N�vnap

L�t�gat�k sz�ma

Kapolcs