Balatonederics

http://www.balatonederics.hu/

Edelich a zalai v�r f�ldjei k�z� tartozott, melyet II. Endre kir�ly Miksa mesternek adom�nyozott. M�r a k�z�pkorban par�ki�lis egyh�za volt. R�mai katolikus temploma a XIV. sz�zad k�zep�n olyan magaslatra �p�lt, amelynek a hely�n mag�nyos r�mai �p�let �llt valamikor. Edericsen a r�mai kor maradv�nyai tal�lhat�k. A kockak�vekb?l rakott r�mai �tj�nak nyomai azonban ma m�r nem nagyon l�that�k. Az 1262. beli iratok megeml�tik az Edelich-r?l Villa Tumoyba vezet? utat melyet ma is haszn�lnak.
A k�zs�gn�v Edelich alaptagja m�r 1262-ben felbukkan -szem�lyn�vk�nt- az Anjou-kori okm�nyt�rban.
Az �rp�d korban nagyon kedvelt volt, hogy valamely telep�l�s alap�t�j�nak, els? birtokos�nak, vagy nevezetes lakos�nak szem�lyneve jel�lte mag�t a telep�l�st is. Az alapul szolg�l� szem�lyn�v minden bizonnyal szl�v eredet? (Tegy�k hozz�, hogy a hivatalos t�rt�net�r�s szerint. Mert amir?l nem tudj�k honnan sz�rmazik arra r�fogj�k, hogy szl�v...-a szerk.).
1470-ben Hederych, 1563-66-ban m�r Ederics. Ekkor hat h�za volt �s 550 akcse ad�t fizetett. Az 1536. �vi �ssze�r�s Szentiv�nyi J�nos k�ri�j�t eml�ti, melynek hely�t nem tudt�k meghat�rozni. 1572-ben a t�r�k�k fel�gett�k, �s puszta k�zs�g lett.
A k�vetkez? �vek �ssze�r�sa szerint fokozatosan ben�pesedik. 1598-ban m�r 14 ad�z� h�zat eml�tenek. 1632-ben h�tezer akcse ad�val szerepelt a t�r�k nyilv�ntart�sban. K�s?bb 1638-ban ism�t puszta k�zs�g lett, de 1647-48-ban m�r megint telekad�t fizet. 1696-ban 17 jobb�gycsal�d lakta. Ezut�n hossz� ideig nem eml�tik a feljegyz�sek.
1780-ban k�sz�lt I. katonai felv�tel szerint a k�zs�g egy utc�s, �szak fel�, �s a mai Pet?fi S�ndor utc�ra mer?leges telekoszt�sig terjedt. A templomot a jelenlegi hely�n t�nteti fel a t�rk�p. A sz?l?hegynek a faluhoz k�zeli r�sz�n mutat n�h�ny kisebb �p�tm�nyt. A falu lakoss�ga sz?l?termeszt�ssel �s hal�szattal foglalkozott. Az 1870-es �vekben azonban a filoxera Becehegyen �s Edericsen a sz?l? nagy r�sz�t teljesen kipuszt�totta.
N�h�ny el?ker�lt Kossuth bank� bizony�tja, hogy k�zs�g�nk f�l�tt sem vonult el nyomtalanul az 1848-49-es szabads�gharc. A k�zs�g hat�r�ban tal�lhat� a Fekete kast�ly, amelyet Nedeczky Jen? tervezett. ? is 1848-as p�rti volt, �s ez�rt bujdosnia kellett. Csak a kiegyez�s ut�n t�rhetett haza. Nemesvit�n az akkori iskolamester szint�n 48-as katona volt, �s ? is bujdos�sra k�nyszer�lt. Olaszorsz�gban is j�rt, �s Kossuth Lajost is elk�s�rte Torin�ba a sz�m?zet�sbe. Hazat�r�se ut�n a szomsz�d k�zs�gben �jb�l iskolamesteri �ll�st kapott.
Afrika M�zeum.

Megalap�t�sa a h�res Afrika kutat�, neves vad�sz, n�hai Dr. h.c. Nagy Endre �rdeme, akinek a kast�ly sok�ig vad�szotthona volt
A m�zeumban tal�lhat� k�zel 4 �vtized gy?jt?-munk�j�nak gy�m�lcse, a rengeteg eur�pai �s afrikai tr�fea.
Itt l�that�k a bennsz�l�ttek haszn�lati t�rgyai, vad�sz �s harci eszk�zei, az afrikai n�pek kult�r�j�t reprezent�l� b�torok, n�pm?v�szeti� t�rgyak. Nagy Endre dolgoz�szob�j�ban szem�lyes t�rgyai, kedvenc fegyverei �s vad�szfelszerel�se l�that�.
A m�zeumot, egy kisebb �llatkert veszi k�r�l, ahol megtal�lhat� haz�nk jellegzetes �llatai mellett az afrikai �l?vil�g sz�mtalan faja. Emberk�zelben �l a vaddiszn� csal�d, bivalycsorda, zebra, tev�k. A p�va �s a g�lya otthonosan mozog a legel�sz? d�mvadak k�z�tt. A m�zeumt�l kb. egy kilom�terre az erd? alj�ban hatalmas beker�tett ter�leten szarvasok �s ?zek �lnek term�szetes k�rnyezet�kben.
Csodabogy�s barlang
A Balatonedericsi-fenns�k keleti perem�n ny�l� barlang 3 kilom�teres hossz�s�g�val �s dun�nt�li viszonylatban p�ratlan cseppk?gazdags�g�val haz�nk egyik leg�jabb term�szeti kincs�t jelenti.
Egy, m�r kor�bban is ismert kisebb �regb?l kiindulva, a folytat�st elz�r� omlad�k kibont�s�val 1990 ?sz�n az Acheron �s Labirint barlangkutat� csoport jutott be a kiterjedt j�rath�l�zatba, amely nev�t a k�rny�ken teny�sz?, sz�r�s csodabogy�r�l kapta.
A barlang egyes szakaszai a bej�rat szintje al� 100-120 m�ter m�lys�gig ny�lnak, de a jelenleg is foly� kutat�sok tapasztalatai alapj�n m�g jelent?s, eddig ismeretlen szakaszok felfedez�s�re sz�m�thatunk.
A barlang fels?-tri�sz kori m�szk?ben alakult ki, a fenns�k kiemelked�sekor k�pz?d�tt hegys�gszerkezeti t�r�sek, hasad�kok ment�n, mintegy 2 milli� �vvel ezel?tt. A helyenk�nt t�gas barlangtermek k�z�l t�bbet is gazdag cseppk?k�pz?dm�nyek d�sz�tenek. A barlang legszebb pontja a "F�gg?kert" 20 x 20 m-es csarnoka, ahol tucatnyi embermagass�g� cseppk?oszlop t�rsas�g�ban f�gg? cseppk�vek ezrei pomp�znak.
Pele ap� �sv�nye
Gyermekeknek l�trehozott tan�sv�ny, ahol Pele urat, a nagy pel�t h�vj�k seg�ts�g�l, hogy az apr�s�gok is felfedezhess�k az erd? megannyi apr� titk�t.
A 38 �llom�sb�l �ll�, 8.5 km hossz� �sv�ny, Balatongy�r�k �s Balatonederics k�z�tt, az erdei �l?helyek term�szeti �rt�keit mutatja be.

F?men�

Keres�s

Ki olvas minket

N�vnap

L�t�gat�k sz�ma

Balatonederics